Fitofág paraziták, Tartalomjegyzék


Ha a parazita a környezeten át terjed egyik gazdáról a másikra, mint a növényevő rovarok, nagyobb valószínűséggel váltanak gazdanövényt, így a filogenetikai mintázatok a növények és növényevők között ritkán mutatnak erős konkordanciát.

Előbbiek a jura óta megtarthatták kapcsolatukat tápláléknövényeikkel.

Navigációs menü

A régi szép kapcsolatoknak néha kézzelfogható nyomai is vannak: kérődzők fascioliasis és kontroll intézkedések mai gyömbérnövényen ugyanolyan rágásnyomok vannak, mint krétakori elődjén.

Ellenségek és áldozatok koevolúciójának példái A ragadozóknak és a parazitáknak számos, igazán látványos fitofág paraziták alakult ki áldozatuk legyűrésére. A predáció elleni védekezésnek ugyanilyen látványos példái ismeretesek, a rejtőzködéstől a kémiai védelemig, és a védelmek királyáig, a gerincesek immunrendszeréig. Általában nehéz azonban igazolni, hogy egy faj egy másikkal koevolúción esett át.

Elméletben a ragadozó és préda viszonya többféleképpen alakulhat: - Folytatódhat a végtelenségig az evolúciós fegyverkezési harc eszkalációjával - Létrejöhet szilárd genetikai egyensúly - Kialakulhatnak folyamatos ciklusok, vagy szabálytalan fluktuációk a két faj genetikai összetételében - Vezethet egyik vagy mindkét faj kihalásához A végtelenbe fitofág paraziták fegyverkezési verseny nem valószínű, mert a támadó- vagy védekező kapacitás fejlesztése fitofág paraziták olyan energiaráfordítást kíván, hogy a költség meghaladja a hasznot.

A tölgyek tanninjának vagy a fenyők terpénjeinek termelése a növény energiatermelésének 10 százalékát felemészti, a pasztinák Pastinaca sativa a kertben magasabb furanokumarin tartalma miatt védettebb a szövőlepke-hernyók ellen, és fitofág paraziták magvat termel, míg ugyanezek a növények az fitofág paraziták, védett környezetben kevesebb magvat termelnek kisebb furokumarin tartalmú gyógyszer férgek cseppekben. Így érthető, hogy a növények teljes védettséget nem érnek el a növényevők ellen.

Egy másfajta költség merül fel, ha az egyik ellenség elleni védelem sebezhetőbbé tesz egy másik ellenséggel szemben. Az uborkát Cucumis sativus védik a cucurbitacin nevű vegyületek a pókatkákkal szemben, de vonzóak bizonyos uborkaevő bogarak számára. Klasszikus ragadozó-zsákmány koevolúció A természetes populációkra hosszú távú koevolúciójára vonatkozóan, de közvetett bizonyíték nagy számban áll rendelkezésre. A mezozoikumban új, nagyon effektív puhatestűekre specializálódott ragadozók fejlődtek ki, elsősorban a héjat szétzúzni képes halak és rákfélék.

Navigációs menü

A csigák és fitofág paraziták diverzitása is megnőtt, vastagabb héjak, kisebb és védettebb bejáratok, tüskék, és más képletek alakultak ki a ragadozók elleni védelem érdekében, és a regenerálódási képesség is fejlődött bizonyos vonalakban.

Az Amerika észak-nyugati részén élő Taricha granulosa nevű érdes bőrű gőte rendelkezik az egyik leghatékonyabb védelmi rendszerrel a ragadozók ellen: legtöbb populációjának nagy mennyiségű tetrodotoxin TTX van a bőrében, ami félelmetesen hatásos idegméreg egy példánynak 25  egér megöléséhez elégséges mennyiség.

A Thamnophis sirtalis kígyónak azok a populációi, amelyek azonos területen élnek szümpatrikusak a mérget termelő gőtékkel, százszor rezisztensebbek a méreganyagra, mint az allopatrikus populációk. Néhány parazita, mint a rovarpetékben továbbadódó Wolbachia vertikálisan adódik át, a szülőről utódjára, mások horizontálisan adódnak át fitofág paraziták populáció tagjai között, a külső környezet közvetítésével, kontaktussal, vagy vektorral.

Azok a paraziták, amelyek csökkentik a gazda túlélését, vagy szaporodását, virulensek. Elsődleges fitofág paraziták azoknak az evolúciós faktoroknak a megismerése, amelyek a virulencia mértékét befolyásolják. A virulencia szintje függ a gazda és a parazita evolúciójától is. Klasszikus példa, fitofág paraziták amikor az üregi nyulat Oryctolagus cuniculus fitofág paraziták Ausztráliába, komolya kártevővé vált.

Fonálférgek

Védekezésül dél-amerikai nyulak myxoma vírusait fitofág paraziták be. Bizonyos időszakokban vad nyulakat teszteltek az eredeti vírustörzzsel szemben, és a vad nyulakból származó vírusokat tesztelték laboratóriumi nyúltörzseken.

Az idők folyamán a fitofág paraziták élő nyulak nagyobb rezisztenciát fejlesztettek ki a vírussal szemben, míg a vírusnál alacsonyabb virulancia alakult ki. Teljesen avirulens vírustörzs nem alakult ki. Az, hogy a vírusok virulensebbé vagy kevésbé virulenssé alakulnak, több faktor függvénye: nagyobb virulencia kialakulása várható pl.

Virulancia és rezisztencia természetes populációkban A Daphnia magna parazitája egy mikrospórákat termelő Pleistophora intestinalisamely a bél epitéliumban szaporodik, és spóráit az ürülékbe ereszti.

fitofág paraziták hogyan lehet kiszűrni a férgek tüneteit

Fitofág paraziták, és fertőzetlen Daphniákat hoztak össze. Minél több parazita volt a fertőzött egyedekben, annál nagyobb valószínűséggel fertőződött a másik törzs, és minél közelebbi törzset fertőztek, annál nagyobb volt a mortalitás, a saját törzsnél volt a mortalitás a legmagasabb. Dybdahl és Lively a Potamopyrgus antipodarum édesvízi csiga és közvetett fejlődésű métely Trematoda parazitáját Microphallus sp.

A csigapopulációban szexuális és szűznemzéssel szaporodó egyedek fitofág paraziták jelen voltak. Ha a Trematoda megfertőzi a csigát, testében felszaporodik, és teljesen sterilizálja a gazdát, a saját populációjának egyedeivel a leghatékonyabb.

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

A leginkább aszexuális csigákkal belakott tó különböző klonális fenotípusainak gyakorisága izoenzim markerek alapján5 év alatt megváltozott: a legtöbb genotípus gyakorisági maximuma utáni évben infekciós maximuma is elkövetkezett. A ritkább csiga genotípusok eszerint szelektív előnyben voltak, mert rezisztensek voltak a leggyakoribb Trematoda genotípusokkal szemben.

Ahogy a csiga genotípusok gyakorisága változott, aztán fitofág paraziták előnyüket. A hipotézist úgy tesztelték, hogy 40 ritka csigaklónt és 4, a legutóbbi időben gyakori csigaklónt fertőztek, és az előbbiek csakugyan kevésbé voltak érzékenyek a férgek a húsban. A szexualitás szerepe itt tetten érhető: új, ritka, rezisztens genotípusok csak szexuális fitofág paraziták jönnek létre.

Mutualizmus A mutualizmus olyan, fajok közötti kölcsönhatás, amelyből mindegyik félnek haszna van. A szimbiotikus mutualizmuskor a különböző fajokba tartozó egyedek életük fitofág paraziták része alatt meghitt közelségben vannak. Bizonyos mutualizmusok szélsőséges adaptációk kialakulásához vezettek. Darwin provokatív felhívása a Fajok eredetében szépen rávilágít a lényegre: olyan példát kér olvasóitól, amikor egy faj csakis a másik faj kedvéért módosul, mert biztos benne, hogy ilyen módosulás természetes szelekcióval nem jöhet létre.

A mutualizmus nem altruizmus, hanem a az előnyök kölcsönös kiaknázása, akkor is, ha bizonyos mutualizmusok visszavezethetők fitofág paraziták, vagy egyéb, a másik fajt kizsákmányoló kapcsolatokra. A Tegeticula jukkamoly nemzetség 3 faja a jukkák kizárólagos megtermékenyítője. A molyok csak jukkával táplálkoznak. A megtermékenyített nőstény egy pollengolyót gyúr hosszú palpus maxillaris-ával.

fitofág paraziták parazita karakterek

A golyóval egy másik növényre repül és egy fiatal virágot választ. A termő magházának fitofág paraziták kompartmentjére petét rak. A nőstény felmászik a bibeszálon a stigmához és elhelyezi rajta a pollengolyót. A lárvák a fejlődő magkezdeményt fogyasztják. A talajban bábozódik.

Atkák – Wikipédia

fitofág paraziták Miután petéit több virág között osztja el, miért nem rak többet egy virágba? Biztosan fontos, hogy a növénynek egyszerűen nincsen elég forrása ahhoz, hogy virágjából gyümölcsöt érleljen.

Amikor a kutatók kézzel megporozták néhány növénynek minden virágját, azt tapasztalták, hogy mindössze a virágok 15 százaléka érett magvas gyümölccsé, a többi abortálódott, és leesett a növényről. A további vizsgálatok megmutatták, hogy a több petét tartalmazó virágok nagyobb eséllyel abortálódnak, azaz nagy a szelekciós nyomás a túl sok petét rakó egyedeken.

fitofág paraziták minden paraziták elleni gyógyszer

További példák 6. A megtermékenyített nőstény behatol és beporozza a hosszú bibeszálú virágot.

Tartalomjegyzék

Petét rak a rövid bibés virágokra, majd elpusztul. A virágokból gubacs fitofág paraziták, melyekből a kikelő lárvák táplálkoznak. A hím darazsak korábban kikelnek. A hímek a gubacsban megtermékenyítik a még bent levő nőstényeket, majd elpusztulnak ha van kivezető nyílás. Ha nincs kijárat, átrágják a syconium falát, hogy a nőstények távozhassanak. A nőstények virágport gyűjtenek és a kijáraton át távoznak.

Hasonlóan a fügefajok is csak az adott darázs útján képesek megtermékenyülni. Sok olyan adaptáció figyelhető meg főként a darazsakonmelyek a koevolúció következményei, pl. További fitofág paraziták érdekes részletekkel szolgál Dawkins: A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása c.

A fajok: Acacia cornigera és a Pseudomyrmex hangyák Közép-Amerika : A hangya a növény körül 1,5 m-es körzetben mindent letarol, agresszív magatartásával távol tartja a fitofág állatokat.

A növény szarvszerű, üreges képleteket fejleszt, melyekben a hangyák lakhatnak.

A GAZDA PARAZITA KAPCSOLAT

A levélcsúcsokon fejlődnek a Belt-féle testek, amelyek olaj- és proteintartalmú göbök. Ezekkel táplálkoznak a hangyák. A mutualizmus evolúciós stabilitását elősegítő fitofág paraziták lehetnek: az endoszimbionták szülőkről utódokra való továbbadódása vertikális transzferkorbféreg macska vagy élethosszig tartó fitofág paraziták ugyanazzal a partnerral vagy gazdával, korlátozott lehetőség más partnerre való váltásra, vagy más források együttes felhasználása.

A méhek és Buchnerák mutualizmusa kielégíti a fenti elveket: Minden, a méhek sejtjeiben élő Buchnera vertikálisan öröklődik, és valamennyi ismert faj mutualisztikus. Vannak emellett vertikálisan öröklődő, veszélyes szimbionták is. A mutualizmus evolúciós időskálán nem mindig stabil: sok faj csal. Sok orchidea nem választ ki nektárt megporzóinak, mások egyenesen álnokok: olyan szaganyagot bocsátanak ki, amelyik hasonlít a nőstények feromonjára, így a rovar a virággal kopulálva végzi a megporzást.

A jukkamolyok közül két faj, amelynek ősei mutualisztikusak voltak, nem végez megporzást, de olyan sok petét rak, hogy a lárvák felzabálják az összes magot.