Malac féregtelenites
A sertéstartás malac féregtelenites befolyásoló parazitózisok Oldalszám: sertés telep Dr. Merényi László Az elmúlt ötven évben a népesség egyre fokozódó igénye miatt jelentõs változás, fejlõdés ment végbe az állati eredetû fehérje elõállításának a területén.
Kezdetben a minél rövidebb idõ alatt minél nagyobb mennyiségû fehérje hús elõállítása volt a cél. Férgek és élősködők kezelése a célt elsõsorban a gyorsan fejlõdõ baromfi és a sertés egyre intenzívebb tartásával érték el. Az állatok termelését megfelelõ technológiák kidolgozásával és különféle takarmánykeverékekkel egy ideig sikerült fokozni. Az idõ múlásával malac féregtelenites a mennyiségi termelés mellett fokozottan kezdett jelentkezni a minõségi iránti igény is.
A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok
Jó minõségû állati termék gazdaságos elõállításához egészséges termelõállományra van szükség. A sertéstermelés hazánkban rendkívül változatos körülmények között folyik. Ez a változatosság nem csak az épületek korának, állagának, szerkezetének, beosztásának, etetõ- itató malac féregtelenites egyéb berendezéseinek, hanem a sertéstartási technológiák sokféleségében is megnyilvánul.
Meglehetõsen változatos az egyes telepeken a tisztoga-táshoz, karbantartáshoz rendelkezésre álló munkaerõ létszáma és hatékonysága, továbbá a fizikai munkát könnyítõ és a hatékonyságot növelõ eszközökkel való ellátottság is. A nagy tömegben együtt tartott állatoknál nagy létszámú állattartó telep az egyes betegségek kórokozói is könnyebben terjednek és nagyobb létszámú csoport lehet érintett. A fertõzött vagy beteg állat a fejlõdésben elmarad, több takarmányt kell elfogyasztania azonos testtömeg elõállításához és hosszabb idõ is szükséges ehhez.
Ezek a tényezõk jelentõsen leronthatják galamb féregtelenites állomány tartásának rentabilitását. A belsõ élõsködõknek, különösen a bélcsatornában élõ férgeknek nagy szerepük van a kártétel kialakulásában. A férgesség elleni védekezés nem csak orvosi vagy gyógyszerkérdés. A védekezést az állatorvosnak az állattenyésztõvel közösen és minden lehetõségre kiterjedõen bélféreg viszketes ellen végeznie.
Tíz év alatt — Ez alatt az idõ alatt 16 bélsármintát vizsgáltam meg féregpeték jelenlétére az 1. Mint ahogy ebbõl a táblázatból is kitûnik a vékonybélben élõ orsóféreg Ascaris suum és a vastagbélben található ostorféreg Trichuris suis fordult elõ jelentõs arányban.
Igyekeztem elsõsorban a tenyészkocák és a hízók parazitológiai állapotát megismerni, mert úgy gondoltam, hogy a kocák a fertõzés átadásában játszanak jelentõs szerepet, a hízóknál pedig a gazdaságos termelés miatt fontos malac féregtelenites a fertõzöttségi állapotot. A teleplátogatás alkalmával a mintagyûjtésen kívül a telepi malac féregtelenites is megismertem és — ahol megadták — feljegyeztem a termelési adatokat is az elmaradt haszon számítása céljából.
Ilyen adat az éves hízókibocsátás, a napi testtömeg-gyarapodás, a takarmányértékesítés, a takarmány ára és a felvásárlási ár, valamint a hízlalási napok száma. Több kutató vizsgálati eredményei alapján ma már elég jó megközelítéssel meg lehet határozni és számszerûsíteni az egyes férgek kártételét pl.
Ugyanezek a mutatók ostorférgesség esetében 6 és 3 százalék. Ez minden hízlalási napon így van és ezáltal növekszik a takarmányszükséglet a megfelelõ vágósúly eléréséhez, illetve több idõ szükséges szalag férgek az emberekben, hogyan kell kezelni elkészüléshez.
Az orsóférgek kártételét fokozza — sajátos fejlõdésmenete miatt — a szervezetben vándorló lárvák által elõidézett máj- és tüdõkárosodás is.
Malac házilag táp nélkül, még az íze is más !!
Az összesített adatok szerint ben 3,5 millió sertést vágtak le hazánkban. Ha ennek csak a felénél a vándorló lárvák okozta elváltozások miatt az egész májat el kell kobozni, az is ,5 tonna májat, és a legolcsóbb húsértékben számolva millió Ft veszteséget jelent. Nézzünk a kártételre egy-egy példát telepi szinten hízóknál az malac féregtelenites és ostorféreg vonatkozásában.
A figyelembe vett telepi mutatókat a 2. Ehhez még hozzáadódik a fertõzöttség jeleit malac féregtelenites mutató májak elkobzásából származó kár, ami átlagosan 1,5 kg-mal számolva több, mint kg-ot tesz ki. Ha csak húsárban számolunk ez is meghaladja évente az 1 millió Ft-ot. A féregfertõzöttség a hús minõségét is hátrányosan befolyásolja azáltal, hogy vizenyõsé teszi és a hús-zsír arány is rosszabb lesz. Eddig a számszerûsíthetõ kártételt mutattam be, de a különféle paraziták által okozott hátrányos hatások között olyanokat is ismerünk, amelyeket így nem lehet behatárolni.
Ilyen hátrányos hatás, malac féregtelenites. Ezek ismeretében természetesen felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni a károk csökkentése vagy kiküszöbölése érdekében? Több oldalról kell a kérdést megközelíteni.
Zerofen 40 mg/g belsőleges por sertéseknek A.U.V.
Elõször fel kell mérni, malac féregtelenites kell ismerni az állományt terhelõ férgek malac féregtelenites arányát. Ezt egy alapos bélsárvizsgálattal, folyamatos vágóhídi ellenõrzéssel a telepen malac féregtelenites állatok epehólyag gyógyítás során a máj és a bélcsatorna erre is kiterjedõ vizsgálatával meg lehet oldani. A bélsárvizsgálatnak ki kell terjedni elsõsorban a kocaállományra, valamint a hízókra.
A vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a szoptató kocák fertõzöttsége alacsonyabb a vemhes kocákénál. Ez annak tulajdonítható, hogy teniózis és cysticercosis ellés elõtt végeznek valamilyen féreg elleni kezelést. A kezelés akkor szakszerû, ha azt még a kocaszálláson, az elletõbe való felhajtás elõtt végzik el, mert a gyógyszer hatására távozó nõstényférgek petéi nem kerülnek a frissen született malacok környezetébe.
Az elletõbe történõ felhajtáskor fontos lenne a kocák testfelületét alaposan lemosni, a fertõzõképes féregpetéket eltávolítani az állatról és ezzel megszakítani a fertõzési láncot a koca és malacai között.
A telepek zömében 28 napos korban választják el a malacokat. Ez a technológia segíti a védekezést az orsó- és ostorféreg ellen, mert mindkét féreg petéjének 30—40 napos érési folyamaton kell átmennie ahhoz, hogy fertõzõképessé váljon, tehát a malacok környezetében a választásig nem lesz fertõzõ pete, csak az amit a koca a testfelületén hozott a vemhesszállásról. A gyakorlati tapasztalatok és a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy az elsõ komolyabb fertõzõdés a hízlaldában következik be.
Ugyan az malac féregtelenites. Elvétve akad olyan telep, ahol a frissen telepített malacok fertõzöttek lennének, viszont a kész hízóknál szinte mindenütt kimutatható a fertõzöttség.
Ez bizonyítja azt, hogy a hízlaldában kell a védekezésre a legjobban odafigyelni. Ezt mindig az adott telep tulajdonságai határozzák meg, de alapelvként kell elfogadni, hogy a fertõzési lánc megszakítására a legalkalmasabb az áttelepítések elõtti gyógykezelések, mert ilyenkor a féregtelenített állat Candidiasis paraziták, tiszta, feltehetõen peteszegény környezetbe kerül.
Féregtelenítés – hasznos információk
Jelenleg rendelkezésünkre állnak olyan hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek is, amelyek a féreg lárváit és a még petét nem teniosis közbenső gazdaszervezet fiatal malac féregtelenites is el képes pusztítani.
Ezek használata gyorsítja és gazdaságosabbá teszi a féregszegény állapot elérését. Annak ellenére, hogy — élettani okok miatt — egy-egy fertõzött állatban a férgek száma tíz-húsznál ritkán több, mégis jelentõs mennyiségû pete kerül ki a környezetbe, mivel egyetlen nõstényféreg napi petetermelése meghaladhatja az 1 milliót is és a peték — kedvezõ körülmények között — 5 évig is fertõzõképesek maradnak. Mint látható a kár csökkentésének egyik módja a megfelelõ idõben, hatékony gyógyszerrel elvégzett rendszeres gyógykezelés.
A védekezés másik pillére a malac féregtelenites tökéletesebb higiéniai állapot kialakítása, aminek csak egyik eleme a vemhes koca ellés elõtti féregtelenítése és lemosása.
Az orsó- és ostorféreg petéjének a burka vastag és malac féregtelenites ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. Csak a közvetlen, erõs napsugárzás, a tartós szárazság, a magas hõmérséklet és az oxigén tartós hiánya pusztítja el. Mivel a fertõzõ lárva a külvilágon nem hagyja el az ellenálló peteburkot ezért nincs kitéve az elpusztulás veszélyének.
Ezek ismeretében nyilvánvaló, hogy csak alapos mechanikai tisztítással tudjuk csökkenteni a környezetben lévõ peték számát. Nem lehet alaposan takarítani olyan istállókban, amelyek padozata sérült, a berendezési tárgyai etetõk, itatók elhasználódtak.
Kerülni kell malac féregtelenites padlóról történõ etetést, illetve a takarmány kiszóródását. A trágyaeltávolítást rendszeresen legalább naponta egyszer el kell végezni és száraz pihenõhelyet kell biztosítani a kutricákban.
Az istálló felszerelési tárgyaira tapadt peték miatt kerülni kell azok keverését az épületek között. A gondozók lehetõleg csak egy istállót lássanak el, ha át kell menni másik épületbe, akkor váltsanak lábbelit!
Mi várható akkor, ha a fentiek alapján igyekszünk eljárni? Rendszeres kezelése esetén a vemhes kocák minden évben legalább kétszer féregtelenítve lesznek.
Ha kocaszállások higiéniai állapota megfelelõ, akkor rövid idõ múlva a tenyészállományban elvétve találunk peteürítõ kocát. Ehhez az is kell, hogy a beállítandó kocasüldõk kezelésérõl se feledkezzünk meg. A hízlaldában a technológia ismerete alapján meghatározott kezeléseket olyan idõközönként kell elvégezni, hogy ivarérett peteürítõ féreg ne tudjon kialakulni.
Ezzel elérjük azt, hogy nem növekszik a petemennyiség a hízlaldában. A higiéniai állapot javításával egyre kevesebb fertõzõ anyaggal érintkeznek majd a hízók és ezáltal a fertõzöttség aránya csökkeni fog. Azt nem szabad hinni, hogy a rendszeres védekezés megkezdése után malac féregtelenites napról a másikra meg fog szûnni a vágóhídi májkobzás és a fajlagos mutatók a legjobb értékre ugranak.
Több évi rendszeres munkával viszont olyan alacsonyra szoríthatjuk a fertõzöttséget, ami a termelést eredményessé teszi. Ha egy telepre az orsó- és ostorférgességet behurcoltuk, onnan gyakorlatilag nem írtható ki. Ezért új telepre csak petéken nem ürítõ állatokat telepítsünk be! A védekezés eredményességét rendszeresen — legalább évenként egyszer — ellenõrízzük arra megfelelõ laboratóriumban elvégzett bélsárvizsgálatokkal.
Az egymás utáni vizsgálatok eredménye alapján eldönthetjük, hogy jól terveztük-e meg a védekezést, vagy valahol változtatni kell-e az eddigi védekezõ technológiánkon. A hazai teleptípusok és technológiák — nem csekély egyszerûsítéssel — csoportokba sorolhatók. A csoportokban kialakuló helyzet mind az állatok fertõzõdésének, mind a védekezés módjának tekintetében körülhatárolható.
Aligha kétséges azonban, hogy a nagy vonalakban felvázolt, jelenlegi lehetõségeink között legjobbnak ismert védekezési módozatoknak az adott telep körülményeihez adaptált változatát az adottságokat és a lehetõségeket ismerõ helyi szakembereknek kell kialakítaniuk.
Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a sertés orsóférgének lárvája bekerülve a szervezetbe más emlõsökben így az emberben is megteszi sajátos vándorútját, érintve a májat és a tüdõt roncsolva malac féregtelenites szövetétde a bélbe jutott lárvák csak extrém esetben fiatal vagy immunhiányos egyedek válnak malac féregtelenites férgekké zoonózisveszély!
Tehát malac féregtelenites férgesség elleni összetett védekezés a telepen dolgozók egészségének megóvását is szolgálja!
