Az állatok fajtái


Enterocoelomata hármas testüregűek csoportokba lehet tagolni. Ezen csoportok közül az Enterocoelomata közel azonos tartalmú az újszájúak Deuterostomia fogalmával, de ide tartoznak még a Pörgekarúak BrachiopodaMohaállatok BryozoaCsöves tapogatósok Phoronida is. Az Eucoelomata az ősszájúak egy részének felel meg, Puhatestűeket Molluscaelő-gyűrűsférgeket Gephyrea és a szelvényeseket Articulata foglalja az állatok fajtái. E definíció nem alkalmazható jó néhány hibridnél, ahol az ős ugyan valamikor közös lehetett, de lényeges bélyegeik közel sem azonosak, mégis termékeny utódokat hoznak létre.

Háziállat A háziállatok olyan állatfajokhoz tartoznak, amelyek kialakulása tudatos emberi beavatkozás, vagyis sok generáción át folytatott tenyésztői munka eredménye. Ez alól nincs kivétel.

Azokat az állatfajokat, amelyek a szándékunk ellenére, maguktól csatlakoztak hozzánk, mint mondjuk a házi egér, a házi patkány, a házi légy vagy a ruhamoly, valójában semmilyen szempontból nem tekintjük háziállatnak.

A juh valószínűleg délnyugat-Ázsia felől került Európába, a Kárpát-medencében i. A racka fajtakörnek a hegyvidéki és az alföldi változatát különböztetjük meg. Az alföldi racka jellegzetessége a különleges szarv alakulása. Mindkét ivar szarvalt, a kosok szarvai szűkebb szögben állnak. A rackát két színváltozatban tenyésztik.

E fajok kialakulására és fejlődésére hatott ugyan az ember és annak a környezete, de nem fűződött érdekünk hozzá, ezért e fajok változása nem tudatos emberi beavatkozás eredménye.

Ezeket a velünk élő állatokat ezért nem háziállatnak, hanem kommenzalistáknak a kommenzializmus a az állatok fajtái fajú élőlények együttélésének az a formája, ami az egyik fél számára teljesen közömbös, mert nincsen rá semmilyen hatással, míg a másik fél számára előnyökkel jár, vagyis haszna származik belőle vagy élősködőknek az élősködés vagy parazitizmus jellegzetessége az állatok fajtái, hogy az együttélés előnyös az egyik faj számára, a másiknak pedig hátrányos nevezzük.

A valódi háziasítás vagy domesztikáció a kommenzialisták és élősködők kialakulásától sok vonatkozásban eltérő folyamat.

az állatok fajtái strongyloidiasis teniosis

Ennek során az egyik faj, vagyis az ember tudatosan megváltoztatja a vadon élő állatokat, amelyekből háziállatok jönnek létre, vagyis a háziasítás a háziállatok kialakításának a folyamata.

A háziasítás tehát tudatos emberi tevékenység, aminek az alapját az emberek azon antropológiai tulajdonsága adja, hogy mindig is fontos volt a számunkra az együttélés az állatokkal. Az első háziasítások folyamatát az állatok fajtái ismerjük pontosan, hiszen 1évezredekkel ezelőtt zajlottak, de rendelkezünk bizonyos elképzelésekkel. Az ember hosszú ideig élt együtt a természetben vadállatokkal, amelyek közül sok vadászott ránk vagy menekült előlünk. Elárvult vadállat kölyköket már az ősember is gyakran vitt haza, és az arra alkalmasokat megtartotta, mert felismerte, hogy előnye származik belőle.

Állatrendszertan

Így bizonyos fajok egyes csoportjait idővel az irányítása és a felügyelete alá vonta. A háziasítás az állatok fajtái két alapfeltétele közül tehát az egyik az volt, hogy az ember felismerje a vadon élő állat hasznát. A másik pedig az, hogy az állat alkalmas legyen a háziasításra, vagyis olyan, amit képesek vagyunk irányítani. Mindig azokat a vadállat fajokat tudtuk a legkönnyebben háziasítani, amelyek a természetben is rangsor alapú csoportokban éltek, mert ezeknél az ember egyszerűen a falkavezér helyére állhatott, majd kiválogathatta azokat az egyedeket általában az infantilisakatamelyeket könnyen irányíthatott, vagyis már a kezdetektől fogva a saját szempontjaink alapján szelektáltuk és fogtuk tenyésztésbe az állatokat.

A háziasítás A háziasítás domesztikáció a háziállatok kialakulását, a vadállatoknak háziállattá válását jelenti egy olyan hosszú, összetett és bonyolult folyamat révén, amely mind az az állatok fajtái, mind pedig az állat szempontjából külön értékelendő. Az ember szempontjából nézve a háziasítás egyrészt tudatos, mesterséges szelekciót, másrészt gazdasági tevékenységet jelent, amelynek révén az ember a számára megfelelő tulajdonságokat nemzedékről nemzedékre gyarapítja állatállományában, valamint szükségleteinek fedezésére állati termékekhez, illetve ezek értékesítésével haszonhoz jut. Az állatok számára a domesztikáció elsősorban ivari izolációt,[ 1 ] alkalmazkodást, alaki, élettani átalakulást, új tulajdonságok kialakulását és annak átörökítését jelenti. A domesztikáció fokozatosan megy végbe.

Ezt a folyamatot nevezzük mesterséges kiválasztásnak vagy mesterséges szelekciónak. Az ember idővel felismerte, hogy bizonyos tulajdonságok öröklődnek, ezért arra törekedett, hogy az állományból a számára legkedvezőbb tulajdonságokat hordozó egyedeket tartsa meg és pároztassa.

Így a mesterséges kiválasztás segítségével nem csak fennmaradtak, de fel is erősödtek a számunkra kívánatos tulajdonságok, míg a nem kívánatosak visszaszorultak, vagyis lépésről lépésre megváltoztattuk a természetből kiemelt állatokat, még ha eleinte ennek nem is voltunk teljesen a tudatában.

az állatok fajtái paraziták a fej tünetei és kezelése

A természetben zajló természetes kiválasztódás és az ember által végzett mesterséges kiválasztás közé éles határvonal húzható. A természetes kiválasztódás mindig azokat az állatokat vagy állatcsoportokat részesítette előnyben, amelyek jobban tudtak alkalmazkodni a természetes körülményekhez, ami hozzájárult az élőlények fejlődéséhez, vagyis az evolúcióhoz.

A mesterséges kiválasztás során viszont az ember részesített, illetve részesít előnyben bizonyos neki tetsző tulajdonságokkal rendelkező állatokat vagy állatcsoportokat, a saját érdekei és értékrendje alapján.

az állatok fajtái bélféreg tünetei gyereknel

Így némileg leegyszerűsítve a kettő között a legfontosabb különbség abban áll, hogy a természetes kiválogatódás az érintett faj, a mesterséges kiválasztás pedig az ember érdekeit szolgálja.

A háziasítás folyamata számos generáción át tartott, ami szintén az állatok fajtái az emberi tudatosság jelentőségét a háziállat fajok kialakulásában.

Kilenc Magyar Kutyafajta: komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, vizsla, agár, erdélyi kopó

Az ember a maga szempontjai alapján válogatta ki a tenyészállatokat, közben azok egyre jobban alkalmazkodtak az emberhez, valamint a természetestől eltérő életkörülményekhez és takarmányokhoz. Közben az állatok mind testi, mind pedig élettani szempontból megváltoztak.

9.1. Őshonos magyar háziállatok (nemzeti kincsek)

Bizonyos tulajdonságok felerősödtek, mások gyengültek, illetve új sajátosságok jelentek meg és terjedtek el a körükben. Különösen sokat változott az állatok testmérete és testformája, szőrzete és színe, viselkedése és táplálkozása, teljesítménye és szaporodása is.

parazita gyógyszerek az emberi test listájában hogyan lehet gyógyítani a férgeket egy gyermekben?

Végül a változások olyan jelentősek lettek, hogy a vadállat fajokból új, háziasított fajok alakultak ki. Érdemes megemlíteni, hogy a háziasítás folyamata nem csak hátrányt jelentett a háziasított fajoknak, de bizonyos előnyökkel és védelemmel is járt.

Navigációs menü

Az a kínai farkas alfaj például, amiből a ma élő kutyákat háziasítottuk, mára az állatok fajtái teljesen kihalt. A kutyák viszont elterjedtek. A háziasítás során bekövetkezett változások gyakran annyira jelentősek, hogy a háziállataink, ha visszakerülnek a természetbe, akkor a legtöbb rövid időn belül elpusztul.

női parazita

Azoknak az egyedeknek az utódai körében, amelyek életben maradnak, és képesek szaporodni is, idővel felerősödnek az eredeti vad ős tulajdonságai. Ez az elvadulás dedomesztikáció folyamata, ami ellentétes a háziasítással. Többek között ez történt Ausztráliában a korai bevándorlók elvadult kutyáival, a mai dingókkal is, amelyek házi kutyák leszármazottai ugyan, de a megjelenésükben és a viselkedésükben sok tekintetben inkább a kutya ősére, a már kihalt farkas alfajra hasonlítanak.