Nevét férgek, Buzogányfejű férgek
Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat. A féregfertőzés lehet nevét férgek tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy nevét férgek hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre.
Életmód[ szerkesztés ] A buzogányfejűek valamennyi faja közvetett fejlődési nevét férgek mutató endoparazita. Lárváik ízeltlábúak Nevét férgek testüregeiben fejlődnek, a kifejlett állatok gerincesek Vertebrata bélcsatornájában élnek.
A fertőzés a ragadozó-zsákmány kapcsolatban jön létre, tehát a végleges nevét férgek zsákmányul kell ejtenie, és el kell fogyasztania egy fertőzött köztigazdát.
Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria. Ez a tulajdonságuk és egyedfejlődésük számos sajátsága is az ízeltlábúakkal Arthropoda közös. A tegzes férgecskét kocsonyás burok veszi körül A nevét férgek gyűrűsféreg tengeri állat. Mind szelvényezettségük differenciáltságában, mind érzékszerveik fejlettségében a tengeri soksertéjű gyűrűsférgek Polychaeta érték el a legmagasabb szintet.
A lárvák rendszerint olyan változásokat okoznak a köztigazda magatartásában, amelyek növelik a zsákmányul esés valószínűségét. Egyes fajaik azonban a köztigazdából először paratenikus gazdába, például csigákbagyűrűsférgekbehalakba vagy emlősökbe jutnak, majd ezeknek zsákmányul esése esetén jutnak a végleges gazdába. Különösen jelentős ez olyan fajok esetében, melyek végleges gazdái ízeltlábúakkal nem nevét férgek ragadozók, például fókáksasok stb.

Testfelépítés[ szerkesztés ] Rhadinorhynchus sp. Váltivarúakkizárólag ivarosan szaporodnak, a hímek mindig kisebbek a nőstényeknél.
Pokolbeli férgeket fedeztek fel a Föld mélyében
A hímek sajátos szerve a cementmirigypárzás után ennek váladékával elzárják a nőstény ivarnyílását, nehogy más hímmel is pározzon. A mikroszkopikus méretű peték a végleges gazda ürülékével távoznak a szervezetből, ezeket a köztigazdák táplálkozás során, véletlenül fogyasztják el.

A kifejlett állat feji végén egy kiölthető és visszahúzható, horgokkal borított ormány proboscis biztosítja a bélcsatorna falán való rögzülést. Idegrendszerük központja az ormányban lévő idegdúc.
A gyűrűsférgek
Testüket vastag, gyakran gyűrűsen redőzött kültakaró borítja, ez alatt hosszanti és körkörös izomnyalábok futnak.
A kültakarót és az izomzatot egy elágazó csatornarendszer hálózza be, melynek a kültakarón át felvett táplálék szállításában van szerepe.
Légzőszerveik nincsenek. Ismertebb csoportok[ szerkesztés ] Az Archiacanthocephala osztály fajai elsősorban szárazföldi állatokban élnek, jellemző köztigazdáik rovarokvégleges gazdáik madarak és emlősök. A sertés buzogányfejű férge Macracanthorhynchus hirudinaceus petéit a trágyában vagy a talajban fejlődő bogarakpéldául cserebogarak lárvái veszik fel, a házisertések és vaddisznók a nevét férgek bogár fogyasztásakor fertőződnek.

A Palaeacanthocephala osztály elsősorban vízi állatokban él, jellemző köztigazdái rákokvégleges gazdái főként halakkétéltűek és vízi madarak. Az Acanthocephalus ranae például víziászkákban és a Rana nemhez tartozó békákban fejlődik.
- Teljes szövegű keresés A sertés és a fonálféreg Igen nagy az állati élősködő fonálférgek száma.
- A vékonybél megtisztítása a parazitáktól
- Létrehozva:
- Pokolbeli férgeket fedeztek fel a Föld mélyében Pesthy Gábor
Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1. Babos S Buzogányfejű férgek — Acanthocephala. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai.
Sütik használata
Medicina, Budapest. Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Moore J.

Altered behavioural responses in intermediate hosts: an acanthocephalan parasite strategy. American Naturalist, Papp L szerk. Zootaxonómia — egységes jegyzet.

Poulin R, Morand S Testis size, body size and male-male competition in acanthocephalan parasites. Journal of Zoology, London,—